Természetes Szépség

GMO veszélyei

Genetically Modified Organisms. Olyan élőlények, amelyek génállományát mesterségesen módosították. Napjaink egyik fontos technológiai, ökológiai, gazdasági, egészségügyi és etikai kérdése az, hogy az emberiség mennyire tud, és mennyire szabad, hogy belenyúljon a számára hasznot hajtó élőlények genetikai állományába.

Mi a GMO?

A génállomány átalakulása természetes folyamat, az evolúció és az állandó egymásra hatás következtében időről-időre módosul a genom. Az emberi kultúra is nagyon régóta él a növénynemesítés és az állattenyésztés technikáival. Az elmúlt évtizedekben azonban elértünk arra a tudásszintre, hogy célzottan és gyorsan bele tudunk nyúlni egy adott faj genetikai információiba. Akár nem rokon fajok között is át tudjuk ültetni a kiválasztott génszakaszt – azaz olyan új változatokat hozhatunk létre, amelyek megfelelnek a céljainknak, jobban igazodnak a szükségleteinkhez. Kérdéses persze, hogy pontosan kinek a szükségletei miatt manipuláljuk az élőlények mostani adottságait.

JÓL HANGZIK, DE VAJON BIZTONSÁGOS A GMO?

Mint annyi tudományos felfedezésnél, újításnál, itt is az a gond, hogy egy adott állapotot módosítani tudunk, de a hosszú távú következményeit csak részben tudjuk felmérni. Annyi tapasztalatunk azonban már van, hogy óvatosabban viszonyulunk az ilyen drasztikus beavatkozásokhoz.

Európában génmanipuláció-ellenes a közhangulat. Ennek dacára az Európai Unió engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, néhány génmódosított fajt termeszteni is szabad (repcét, a kukoricát és szóját). Magyarország GMO-mentes övezet, itt nem engedélyezett a génmanipulált növények termesztése, ilyen élelmiszereket sem állítunk elő.

Folyamatos vitát kiváltó kérdés, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A Monsanto génkezelt kukoricájáról például kiderült, hogy nemcsak kevesebb tápanyagot tartalmaz a hagyományosnál, de mérgező anyagokat is.

A biodiverzitásra gyakorolt hatása a GMO-szervezeteknek viszont egyértelmű: az élővilág sokszínűségét veszélyeztetik, beavatkoznak egy-egy adott terület természetes élővilágába. A mezőgazdaságban visszaszorítják a természetes együttélésekhez igazodó biogazdálkodásokat.

GMO a kozmetikumokban

A GMO-aggályok fő terepe tehát az élelmiszeripar és általában a mezőgazdaság, de mi a helyzet a kozmetikai iparral?

Kínálja magát a GMO mint megoldás, mivel sokkal költségesebb és nehézkesebb összegyűjteni az összetevőket kizárólag az adott növényből, mint kémiai úton előállítani őket, vagy GMO-szervezetekből kivonni. A laurinsav például fontos alapanyag a kozmetikumokban, a Coconutoil Cosmetics termékei is részben magas laurinsav-tartalmuk miatt olyan hatékonyak. A kutatók ezért olyan repcét állítottak elő, amely 50%-ban olajsav helyett laurinsavat tartalmaz. Ez kiválthatja a kókuszpálma használatát.

Az pedig már napi gyakorlat, hogy bizonyos kozmetikai összetevőket génkezelt szójából vagy kukoricából állítanak elő.

Károsanyagmentes kozmetikumok

Károsanyagmentes kozmetikumok

Miért tartjuk a CoconutOil Cosmetics-nél mégis fontosnak a GMO-mentes alapanyagok használatát? Mert a vásárlóinknak így tudjuk garantálni a teljes biztonságot, kockázatmentességet. És abban is biztosak lehetünk, hogy az a Fülöp-szigeteki kókuszpálma-ültetvény, amely a kozmetikumainkhoz szükséges kókuszolajat biztosítja, organikus gazdálkodást folytat. Azaz nem károsítja a környezetet, a helyi élővilágot, és fenntartható megélhetést biztosít a helybélieknek.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .