1
A kókuszpálmák tojás alakú termése, a csontár, akár 1-2,5 kg súlyú is lehet. Az általunk ismert barna héjú kókuszdió ennek csak a magja. A magban találjuk az édeskés kókuszvizet és a fehér kókuszbelet.
3
A kókuszdión rögtön szembetűnik a 3 csíranyílás. A „kókusz” nevet is innen kapta a növény, ugyanis a spanyol vagy portugál felfedezők a mumus (coco) szóval illették a fáról „letekintő” arcot, amit a csíranyílások kirajzoltak. Ha hozzá szeretnénk férni a kókuszvízhez, ezeken a pontokon lehet a legkönnyebben kilyukasztani a diót. A 3-as szám annyiban is jelentős a kókuszdiónál, hogy a csírázóképességét 3 hónapig képes megőrizni. Feltehetően emiatt terjedhetett el gyorsan a kontinensek között, mivel még a sós vízben is termékeny maradt.
4
Az érett kókuszdióban körülbelül 4-8 centiliter folyadék van: a kókuszvíz. Természetes energiaitalként fogyasztható magas ásványianyag-tartalma miatt. Viszont kevés zsírt, szénhidrátot, kalóriát és nátriumot tartalmaz. Nem összekeverendő a kókusztejjel, azt kókuszhúsból és vízből állítják elő.
19
Származási helyén kívül a kókuszdió csak a 19. században lett ismert. Ekkor egy angol utazó, J. W. Benett értekezésben ecsetelte a kókusz kozmetikai előnyeit, és ezzel felkeltette iránta az érdeklődést. Az 1900-as években már ételként is elterjedt, mint a sütemények, csokoládék közkedvelt alapanyaga.
24,5
Kókuszolaj vagy kókuszzsír? 24,5 °C felett folyékony és áttetsző, alatta sárgásfehér és szilárd anyagként találkozunk a kiszárított kókuszhúsból főleg sajtolással és oldással kivont zsiradékkal. A kókuszzsír és a kókuszolaj elnevezés tehát ugyanazt az anyagot takarja, csak az egyik az olvadáspont alatti, a másik az olvadáspont fölötti állapota. Otthon, szobahőmérsékleten valószínűleg még szilárd, enyhén olvadozó kókuszzsírunk van. Ez alól kivétel az extra szűz kókuszolaj, amelyet a CoconutOil Cosmetics használ alapanyagként a kozmetikumaihoz. Egy szabadalomként védett technológiai újításnak köszönhetően ugyanis a szűz kókuszolaj 12 ᵒC-ig is folyékony marad, nem dermed meg, így tiszta, módosítatlan formájában is használható a mindennapos szépségápolásban.
27
A kókuszpálma 27 °C-on érzi jól magát. Trópusi klímán, teljesen napos helyen termeszthető, ha adott a bőséges vízellátás. A legnagyobb termelők a Fülöp-szigetek és Indonézia, a Csendes-óceán déli részén a kókusz az egyik legfontosabb exportcikk.
30
A kókuszpálma akár 30 méter magasra is megnőhet, és levelei elérhetik az 5 méteres hosszúságot.
43
A kókusz legértékesebb hatóanyaga a laurinsav, amely a szűz kókuszolaj több mint 43%-át adja. (Az ember természetes laurinsav-forrásául szolgáló anyatej laurinsav-tartalma 6-10%.) A laurinsav baktérium- és gombaellenes, sejtregeneráló, illetve immunerősítő hatása kiemelkedő.
50
Egy kókuszpálma évente akár 50-100 kókuszdiót is teremhet.
60
A kopra, azaz a kiszárított kókuszbél, 60-70% zsiradékot tartalmaz.
80
A kókuszpálmák hosszú életűek. A termőképességüket 80 évig megőrzik.
92
A kókuszolaj 92 %-ban közepes lánchosszúságú telített zsírsavakból áll. Főbb zsírsav-összetétele: csaknem a felét a laurinsav adja, emellett található benne mirisztinsav, palmitinsav, kaprilsav, kaprinsav és sztearinsav.
99
A hindu néphagyomány szerint 99 féle betegség gyógyítására jó a kókusz. A kókuszzsír az epe és a zsírbontó enzimünk, a lipáz hiányában is felszívódik, ezért alkalmazzák az epebetegség és hasnyálmirigy-gyulladás későbbi fázisában, felszívódási és emésztési zavarokban. Növeli az energiaszintet, elősegítheti a fogyást, javítja a tápanyag-felszívódást. Laurinsav-tartalma miatt immunerősítő hatású. A kókuszlé vértisztító, vizelet- és hashajtó, és segíti az emésztést is.
198
A kókuszolaj a legjobb sütőolaj, mivel oxidációs pontja a növényi olajok között a legmagasabb, 198 °C. Ez azt jelenti, hogy a hevítése nem indít be káros oxidatív folyamatokat, nem képez a sejteket károsító szabadgyököket.
365
Az indonézek szerint a kókuszt annyiféleképpen lehet felhasználni, ahány nap van egy esztendőben. Az ehető kókuszbélen és a leveleken kívül a termés leghasznosabb része a vízzel szemben ellenálló kókuszrost. A koprából a préselés után visszamaradó ún. olajpogácsát főként takarmányként hasznosítják. A rostos köpenyből fonalat fonnak, amiből szőnyegek, ruhák, táskák készülnek, a kemény héjból pedig edények, dekorációs tárgyak, hangszerek.
15 millió
Az eddig ismert legrégebbi kókuszleletet Új-Zélandon találták. 15 millió éves.