Ebben a bejegyzésben sorra vesszük étkezési és környezetbarát szempontból milyen különbségek mutatkoznak a bio kókuszolaj és egyéb étkezési olajok között. Észrevételeinket -illetve a tényeket- 3 pontba szedtük.
1. Zsírsavak szerinti összetétel
A kókuszolaj többnyire közepes láncú zsírsavakból épül fel, míg a növényi olajokat javarészt hosszúláncú zsírsavak alkotják. Mit jelent ez? Azt, hogy a kókuszolaj egy TELÍTETT (és tévesen sok esetben éppen emiatt rettegett zsiradék), míg a jól ismert többi növényi olaj általában telítetlen zsír.
2. Konyhai felhasználás és lehetséges kockázatok
A kókuszolaj megjelenése az élelmiszerüzletek polcain egyfajta hisztériát váltott ki sok-sok életmódtanácsadó körében a fent említett telített/telítetlen kérdéskör miatt. Erre válaszul vad kutatások kezdődtek meg és azt találták, hogy nem mindegy az adott olaj/zsiradék feldolgozottsága. Ahogyan az üzletek polcain sokféle olívaolaj is megtalálható az extra szűztől a pogácsaolajig, úgy a relatív újdonságnak számító kókuszolaj is okozott félreértéseket.
A legmagasabb minőséget a finomítatlan, fehérítetlen, extra szűz kókuszolaj jelenti. Minden, ami nem extraszűz, az valamilyen módosításon átesett, ennek fényében pedig a gyakorlati alkalmazása is más és más lehet. Az extraszűz kókuszolaj használata közben NEM keletkeznek olyan melléktermékek (például peroxidok és aldehidek formájában), amelyek egészségkárosító hatásúak lehetnek. (Az ezt igazoló kutatás fentebb linkelve.) Természetesen extra szűz kókuszolaj használatával is oda lehet égetni bármit, ha nem figyelünk.
3. Természetkárosító tényezők
A finomított napraforgóolajjal nem csak az a baj, hogy rendszerint bő felhasználásra kerül a serpenyőkben, hanem hogy egy sor kémiai finomítási eljárásnak kell alávetni, hogy olyan legyen, amilyennek megismertük. Többek között egy kis kőolajszármazékkal dobják fel, hogy megnyerő külseje legyen és tovább eltarthatóvá váljon. Nem csak az előállítási módja a gond, hanem hogy a használat után lefolyóba öntve extrém környezetkárosító hatású is. Az égett, elhasznált olaj nagymértékben képes így károsítani a vízkészletet.
Ezzel szemben az extraszűz kókuszolaj úgynevezett hidegen sajtolással keletkezik, a minősített extra szűz nyers kókuszolaj fő kritériuma, hogy semmilyen módosításon nem eshet át, sem fizikailag sem kémiailag. Tekintve, hogy a fazékhője is magasabb, mint más növényi olajnak, többször felhasználható, ráadásul kevesebb mennyiség szükséges belőle. Ennek a tulajdonságának hála gyakorlatilag nem keletkezik fáradt olaj, és maximum a mosogatás során kerül a lefolyóba egy kis olaj. Ha környezetbarát, természetes tisztítószereket használsz otthon, akkor ezek játszi könnyedséggel hatástalanítják a zsírt, és nem jelentkezik környezetkárosító hatás.