Genetically Modified Organisms. Olyan élőlények, amelyek génállományát mesterségesen módosították. Napjaink egyik fontos technológiai, ökológiai, gazdasági, egészségügyi és etikai kérdése az, hogy az emberiség mennyire tud, és mennyire szabad, hogy belenyúljon a számára hasznot hajtó élőlények genetikai állományába.
Mi a GMO?
A génállomány átalakulása természetes folyamat, az evolúció és az állandó egymásra hatás következtében időről-időre módosul a genom. Az emberi kultúra is nagyon régóta él a növénynemesítés és az állattenyésztés technikáival. Az elmúlt évtizedekben azonban elértünk arra a tudásszintre, hogy célzottan és gyorsan bele tudunk nyúlni egy adott faj genetikai információiba. Akár nem rokon fajok között is át tudjuk ültetni a kiválasztott génszakaszt – azaz olyan új változatokat hozhatunk létre, amelyek megfelelnek a céljainknak, jobban igazodnak a szükségleteinkhez. Kérdéses persze, hogy pontosan kinek a szükségletei miatt manipuláljuk az élőlények mostani adottságait.
JÓL HANGZIK, DE VAJON BIZTONSÁGOS A GMO?
Mint annyi tudományos felfedezésnél, újításnál, itt is az a gond, hogy egy adott állapotot módosítani tudunk, de a hosszú távú következményeit csak részben tudjuk felmérni. Annyi tapasztalatunk azonban már van, hogy óvatosabban viszonyulunk az ilyen drasztikus beavatkozásokhoz.
Európában génmanipuláció-ellenes a közhangulat. Ennek dacára az Európai Unió engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, néhány génmódosított fajt termeszteni is szabad (repcét, a kukoricát és szóját). Magyarország GMO-mentes övezet, itt nem engedélyezett a génmanipulált növények termesztése, ilyen élelmiszereket sem állítunk elő.
Folyamatos vitát kiváltó kérdés, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A Monsanto génkezelt kukoricájáról például kiderült, hogy nemcsak kevesebb tápanyagot tartalmaz a hagyományosnál, de mérgező anyagokat is.
A biodiverzitásra gyakorolt hatása a GMO-szervezeteknek viszont egyértelmű: az élővilág sokszínűségét veszélyeztetik, beavatkoznak egy-egy adott terület természetes élővilágába. A mezőgazdaságban visszaszorítják a természetes együttélésekhez igazodó biogazdálkodásokat.
GMO a kozmetikumokban
A GMO-aggályok fő terepe tehát az élelmiszeripar és általában a mezőgazdaság, de mi a helyzet a kozmetikai iparral?
Kínálja magát a GMO mint megoldás, mivel sokkal költségesebb és nehézkesebb összegyűjteni az összetevőket kizárólag az adott növényből, mint kémiai úton előállítani őket, vagy GMO-szervezetekből kivonni. A laurinsav például fontos alapanyag a kozmetikumokban, a Coconutoil Cosmetics termékei is részben magas laurinsav-tartalmuk miatt olyan hatékonyak. A kutatók ezért olyan repcét állítottak elő, amely 50%-ban olajsav helyett laurinsavat tartalmaz. Ez kiválthatja a kókuszpálma használatát.
Az pedig már napi gyakorlat, hogy bizonyos kozmetikai összetevőket génkezelt szójából vagy kukoricából állítanak elő.
Károsanyagmentes kozmetikumok
Miért tartjuk a CoconutOil Cosmetics-nél mégis fontosnak a GMO-mentes alapanyagok használatát? Mert a vásárlóinknak így tudjuk garantálni a teljes biztonságot, kockázatmentességet. És abban is biztosak lehetünk, hogy az a Fülöp-szigeteki kókuszpálma-ültetvény, amely a kozmetikumainkhoz szükséges kókuszolajat biztosítja, organikus gazdálkodást folytat. Azaz nem károsítja a környezetet, a helyi élővilágot, és fenntartható megélhetést biztosít a helybélieknek.