Az elmúlt hónapokban újabb és újabb okfejtések láttak napvilágot kókuszolaj ügyben. Az origó pont: Adott Karin Michels, a Harvard Egyetem T.H. Chan Népegészségügyi Karának járványtannal foglalkozó adjunktusa aki A kókuszolaj és más táplálkozási hibák című előadásában kinyilatkoztatta, hogy a kókuszolaj nem egészséges, sőt, egyenesen méregként említi.
Karin Michels állítja, hogy ez az egyik legkárosabb étel, ami létezik a világon. Ezt azzal indokolja, hogy a kókuszolaj nagy részt telített zsírsavakból áll (80%-a telített zsírsav), amiről szerinte minden normális embernek tudnia kell, hogy ROSSZ. Lefordítjuk: Telített zsírsav = mumus. Mégis javasolnak nekünk olyan alternatívákat, hogy akkor inkább használjunk a marhazsírt (amiben csak 50 százaléknyi telített zsírsav lapul) és a sertésszalonna zsírját (a maga 39 százalékával). Netán, ha valaki nem ért egyet az állati összetevők alkalmazásával, a húsfogyasztással, vagy valamilyen intolerancia okán szóba sem jöhetnek a fenti helyettesítő javaslatok, akkor használjunk olíva olajat vagy avokádó olajat, netalántán napraforgó olajat – mondja.
Az előadás a szív- és érrendszeri megbetegedésének prevencióját szolgálta volna. Ebben az aspektusban van létjogosultsága a témának, főleg az USA-ban, ahol a kókuszolajat előszeretettel alkalmazzák ipari sütésre/főzésre – természetesen ipari mennyiségben. Szögezzük le: bő olajban sütni (mindegy milyen olajban), hosszútávon nem egészséges. Viszont aki a tudatos táplálkozás napi alkalmazása mellett dönt, netán diétázik, a kókuszolaj telített zsírsavakban bővelkedő mivolta ellenére is egy igazán jó alternatíva.
Miért?
-Azért, mert más növényi olajokkal ellentétben a kókuszolaj nem, de legalábbis sokkal nehezebben ég meg. Így nem generál policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), környezetszennyező anyagokat. Ezeknek a vegyületeknek egy része bizonyítottan karcinogén, mutagén és teratogén hatással rendelkezik, ergo rákkeltőek.
-Fél kiskanálnyi kókuszolajban 400 gramm sajtot, csirkemell filét, vagy zöldséget tudunk egészségesen elkészíteni. Ez lényegesen kisebb mennyiség, mint amennyi ugyanennyi alapanyag főzéshez szükségeltetne más zsírból vagy olajból.
-A napi zsírbevitelt érdemes 7-10% értékek között tartani. A 100% tisztaságú extra szűz kókuszolaj 100 grammjában 88% telített zsírsav, 8% egyszeresen telítetlen, és 4% többszörösen telítetlen zsírsav található. Ha napi 1 kiskanálnyit használunk belőle egészséges ételeink egészséges módon történő elkészítéséhez (főzéshez vagy sütéshez), akkor körülbelül 2,6 g (%) telített zsírsavat juttatunk a szervezetünkbe.
-A szervezetünk akkor a legboldogabb, ha a vitaminokhoz természetes úton jut hozzá. A vitaminok egy része zsírban oldódik (D, E, K és A vitamin). Ahhoz, hogy a testünk stabilan működjön és az immunrendszer képes legyen ellátni a feladatát, ezekre feltétlenül szükségünk van. Vegán életmód mellett is. Ha a megfelelő mennyiségű és minőségű zsírok fogyasztása elmarad, ezek az életfontosságú vitaminok nem tudnak felszívódni, hiába próbáljuk pótolni változatos táplálkozással, vagy vitaminkészítményekkel.
-A fent említett vitaminok a bőrünkre is kiegyensúlyozó hatással vannak. A kókuszolaj a bőrápolásban tehát kiemelten hasznos és szükséges is, erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.
Káros-e a kókuszolaj?
Összességében kijelenthetjük, hogy a kókuszolaj NEM káros. Tudatosan, megfelelően alkalmazva pedig egyenesen egészséges, bennünket és életminőségünket szolgáló ajándék a természettől.
Élelmiszer készítésre, táplálék kiegészítőként kúra szerűen fogyasztva, vitaminokkal dúsítva, kozmetikumként pedig szépségünk és egészségünk szolgálatába állítva csupa kellemes mellékhatással számolhatunk.
Kedves egészségedre!